Artériás vér az emberi szívben az
Tartalom
Méretei[ szerkesztés ] A szív nagysága a testtömeggel megközelítőleg arányos.
A szív két funkció X funkció működés t lát el működése közben: A használt, szén-dioxiddal telített vért a tüdő felé pumpálja A friss, oxigénben gazdag vért pedig a szervezet többi része felé pumpálja Mindez a következőképpen történik: A test egyéb részei izmok, bőr, belek, agy stb.
Így a szív tömege átlagos férfiban gramm, nőben valamivel kevesebb. A szív átlagos átmérői: hosszúsága mm, haránt átmérője mm, sagittalis átmérője 90 mm, körfogata a pitvar-kamrai határon mm. Laennec szerint a szív mérete az egyén öklével azonos, de ez csak nagyon felületes megközelítése a tényleges viszonyoknak. Felső, tömegesebb része a szívbázis basis cordisalsó, elkeskenyedett vége a szívcsúcs apex cordis.
A szív képzeletbeli tengelye a jobb lapocka tövisének közepén és a szívcsúcslökés helyén halad át. Ezek alapján megközelítőleg meghatározható a artériás vér az emberi szívben az helyzete is.
A szív háti vetülete az ötös és nyolcas háti csigolyákra thoracic vertebrae, Th5-Th8 vetül.
A szív és a vérkeringés
Egyes ritka esetekben a szív a jobb oldalon is elhelyezkedhet, ami általában nem jár elváltozásokkal vagy funkciózavarral ezt situs inversusnak nevezik. Jobbról és balról a két tüdőlebeny veszi körül, alul a rekeszizmon diaphragma fekszik.
Hátul a bal pitvar a nyelőcsővel, elülső felszínének kis része és a bal kamra alkotta szívcsúcs a szívburkon keresztül az elülső mellkasfallal érintkezik. A szív elülső mellkasfalra eső vetületének négy kiemelt pontja van: a szívcsúcs apex cordisa bal 5.
A szívburok[ szerkesztés ] A szív a szívburokba pericardiumzsákba van zárva és nagyrészt a tüdő veszi körül. A pericardium egy savós hártya; két lemezből áll, melyek a szívből eredő artériáknál, illetve a szívbe ömlő vénáknál áthajlanak egymásba.
A tulajdonképpeni zsák, amelyben a szív helyet foglal nem más, mint a fali lemez lamina parietalis pericardiimíg a belső, zsigeri lemez lamina visceralis pericardii a szívhez simul annak legkülső rétegét, az epicardiumot képezve. A két lemez közti teret cavum pericardii néhány cseppnyi, síkosító hatású perikardiális folyadék tölti ki. Felnőtt ember szíve, tömege — gramm a zsírszövettel együtt Szív működés közben mágneses rezonancia tomográf Szív működés közben ultrahang felvétel A szív felépítését tekintve egy izmos falú, összetett üregrendszerű tömlő.
Három rétegből áll, kívülről savós hártya, az epicardium veszi körül. Ez alatt némi zsírszövet található subepicardialis zsírelsősorban a szíven futó külső barázdákban, mely extrémen elhízott egyénekben jelentősen megvastagodhat és betörhet az alatta található izomrostok alá is, gyengítve ezzel a szív falát.
A zsír alatt találjuk a középső réteget, a szívizomzatot myocardiumot. Ezt speciális izomszöveta szívizom alkotja. Magában a myocardiumban található rostok lefutása is hármas rétegződést mutat, ez azonban csak a vastagabb izomzatú kamrákra jellemző. A szív legbelső, üregeit borító rétege a szívbelhártya endocardium.
Ez tulajdonképpen az erek belső borításához hasonló, legbelül endothel béleli, ami alatt kötőszövet található.
Tartalomjegyzék
Egészséges felnőttek szíve kb. A szív üregei[ szerkesztés ] A szív két pitvarból atrium és két kamrából ventriculus áll. A pitvarok szolgálnak a szívbe bejövő vénákból érkező vér fogadására és továbbítására a kamrák felé.
A kamrák funkciója a vér kipumpálása a szívből kilépő artériákba. A pitvarok és a kamrák izomzatát a szív rostos váza anulus fibrosus választja el, míg a két pitvart a köztük levő sövény septum interatrialeamely a kamrák között is megtalálható septum interventriculare. A sövény a pitvarok között vékony, a kamrák között izmos. A pitvarok és a kamrák közti szájadékokban vitorlás cuspidalis szívbillentyűk helyezkednek el, amelyek meggátolják a vér visszafele történő áramlását.
Ehhez hasonlóan billentyűk vannak a kamrákból kilépő nagyerek eredésénél is, ezek az ún. A szív és a nagyerek, valamint a szív saját erei elölnézetben Jobb pitvar[ szerkesztés ] A jobb pitvar atrium dextrum két különböző részből áll, melyek fejlődéstani eredete eltérő.
A hátrébb eső, sima felszínű rész a sinus venarum cavarum, amelybe felülről a vena cava superioralulról a vena cava inferior nyílik.
Vérkeringés – Wikipédia
Utóbbitól balra a szív vénás vérét elvezető sinus coronarius ömlik be a jobb pitvarba, melynek nyílásánál egy kisebb billentyű valvula sinus coronarii vagy Thebesius-féle billentyű található. A vena cava inferior is rendelkezik billentyűvel valvula venae cavae inferioris vagy Eustach-féle billentyű.
A másik rész elődomborodik, voltaképpen ez adja a pitvar igazi üregét, valamint a jobb fülcsét auricula dextra. Egyenetlen felszínű, kívülről egy határbarázda sulcus terminalismíg belülről egy izmos beboltosulás crista terminalis választja el a sinus venarum cavarumtól. A crista terminalisról merőlegesen kis izomnyalábok erednek, ezek a fésűizmok musculi pectinati. A pitvarok közti sövény jobb pitvarba néző felszínén egy hártyaszerű, vékony falú, bemélyedt ovális terület látható fossa ovalis.
A magzati élet során itt nyitva van a pitvarokat elválasztó sövény ductus Botalli, Botallo-vezeték — a vér így a jobb pitvarból közvetlenül a balba jut — ám ez a születés után záródik és összenő bővebben: Magzati keringés. Az összenövés gyakran elmarad, ám ennek egészen addig nincs jelentősége, amíg a bal pitvarban nagyobb a nyomás. A jobb pitvar és a jobb kamra közti szájadékban ostium atrioventriculare dextrum található a háromhegyű, vitorlás jellegű billentyű valva tricuspidalismely megakadályozza a kamrai szisztolé artériás vér az emberi szívben az a vér visszaáramlását a pitvarba.
Jobb pitvar és jobb kamra. Szemölcsizmok jelölveínhúrok, vitorlás billentyűk.
Az érfal, hol mennyit ér?
Jobb kamra[ szerkesztés ] A jobb kamra ventriculus dexter egy vékony falú kb. A jobb pitvar felé eső nyílásban helyezkedik el a háromhegyű vitorlás a tricuspidális billentyű, melynek vitorláit vékony szálak chordae tendinae rögzítik a kamra falához és a sövény és az elülső fal szögletéből eredő egyetlen nagyobb szemölcsizomhoz papilláris izomhoz.
A kamra falán jól látható izomnyalábok futnak végig trabeculae carneae. A jobb kamra elülső szárából az üreg fokozatos szűkülésével ered a fő tüdőverőér truncus pulmonalisami kívülről kúp alakot kölcsönöz a kamra elülső részének conus arteriosus A kamra ürege felől nézve tölcsér alakú infundibulum.
Navigációs menü
A tüdőverőér eredésénél foglal helyet a zsebes típusú tüdőverőéri billentyű valva trunci pulmonalis. Bal pitvar[ szerkesztés ] A bal pitvar és a bal kamra A bal pitvar atrium sinistrum hátul, a truncus pulmonalis mögött foglal helyet, szemből csupán a bal fülcse auricula sinistra látszik belőle. A hátsó felszíne a nyelőcsővel oesphagus érintkezik. Belül sima, a jobb oldalán a két jobb tüdővéna venae pulmonales dextraemíg bal oldalán a két bal venae pulmonales sinistrae ömlik bele.
A bal kamrával a bal vénás szájadékon ostium atrioventriculare sinistrum keresztül közlekedik. Itt található artériás vér az emberi szívben az kéthegyű vitorlás bicuspidalis vagy mitrális billentyű valva bicuspidalis seu mitralis. A szív rostos váza és a szájadékok Bal kamra[ szerkesztés ] A bal kamra ventriculus sinister egy tojás alakú izomtömlő, mely a kamraközti sövényen keresztül mely tulajdonképpen a bal kamra falának része bedomborodik a jobb kamrába, jellegzetes félhold alakot kölcsönözve neki.
Hoznak, visznek, áteresztenek...
Fala jóval vastagabb a jobb kamráénál kb. Üregébe beemelkedik a kéthegyű billentyűt ínhúrokkal chordae tendineae rögzítő két nagy elülső és hátsó szemölcsizom musculi papillares. Mindkét szemölcsizom a kéthegyű billentyű mindkét vitorlájához küld ínhúrokat.
A bal kamrából indul az aortamelynek eredésénél zsebes típusú billentyű valva aortae gondoskodik arról, hogy a vér ne áramolhasson vissza az elernyedés diastole alatt. A pitvarkamrai és az aorta szájadékát csak a kéthegyű billentyű elülső, nagyobb vitorlája választja el egymástól. A kamrák közti sövény[ szerkesztés ] A kamrák között található sövény septum interventriculare zömét a artériás vér az emberi szívben az kamra izmos fala alkotja, csupán a felső részén hártyás pars membranaceaaminek fejlődéstani okai vannak.
Vérellátása[ szerkesztés ] Az aorta ascendens és az arcus aortae sémás rajza, a koszorúerek eredésének és az aortaív artériás vér az emberi szívben az feltüntetésével A szívet az aorta billentyű elülső jobb és bal tasakjai felett eredő koszorús artériák arteria coronaria dextra et sinistra látják el oxigéndús vérrel. Vénás vérét a sinus coronarius vezeti el a jobb pitvarba.
A szívizomzat oxigén és tápanyagellátása életbevágóan fontos, mivel a szív az élet során folyamatosan működik és energiaigényét csak oxigén jelenlétében képes megfelelően kielégíteni aerob anyagcserét folytat. Ez nagyon magas oxigénkihasználást jelent, a szív artériás vér az emberi szívben az nyugalomban is az oxigénhiány hypoxia határán dolgozik.
Amennyiben az oxigénigénye megnő, azt csak a vérátáramlás hatékony emelésével képes fedezni, ezért a szívet ellátó koszorús erek épsége rendkívül fontos. A koszorús erek lefutása egyéni variációkat mutat. Nyirokelvezetése: a szív nyirkát két nagyobb nyirokér gyűjti össze, amelyek a szívburok alatt, a koszorús erek elágazódásának megfelelően, de ellentétes irányban haladnak.
A bal oldali a légcső kettéágazódásánál lévő nyirokcsomókba, míg a jobb oldali az aortán lévő nyirokcsomókba vezet. A jobb koronária ágai és ellátási területe[ szerkesztés ] A szív erei elölnézet A jobb koszorúér a. Fő ellátási területe a jobb kamra, jobb pitvar és azon belül a szinuszcsomóaz atrioventricularis-csomó AV-csomóilletve a hátulsó leszálló ága ellátja a kamraközi sövény hátsó-felső harmadát.
A bal koronária ágai és ellátási területe[ szerkesztés ] A bal koronária a. A szívcsúcsot a bal kamra alkotja. A másik ág ramus circumflexus a sulcus coronariusban megkerüli a szív bal oldalát, majd egy újabb ágat ad a. A bal koronária legnagyobb jelentőségű ága az elülső leszálló LADami az elülső kamrafalat valamint a kamrai sövény elülső-alsó kétharmadát látja el.
Pitvar-kamrai Aschoff-Tavara csomó a magas vérnyomás korai stádiuma a belőle kiinduló ingervezető rostrendszer Ingerületképző és ingervezető rendszere — Nodális szövet[ szerkesztés ] A szív beidegzés nélkül, autonóm módon is képes működni, mert maga képes termelni a működéséhez szükséges ingerületeket.
A vérkeringés[ szerkesztés ] A vérkeringés feladata a szövetek ellátása a működésükhöz szükséges tápanyagokkal és oxigénnel, valamint a sejtek által termelt salakanyagok és szén-dioxid eltávolítása.
Ezzel a tulajdonsággal a szív munkaizomzata is rendelkezik, de ennek frekvenciája alacsony, és csak kóros esetekben játszik szerepet.
Vannak a szívizomzatnak olyan alacsonyabb differenciáltságú részei, amelyek nagyobb frekvenciát produkálnak, így normálisan ezek szerepe az uralkodó.
Szív – Wikipédia
Ilyen a jobb pitvar falában, a felső nagy véna beömlésénél a crista terminalis állományában található szinuszcsomó nodus sinuatrialis; Keith-Flack féle csomóamely a legmagasabb frekvenciával működik, így elnyomja az alacsonyabb frekvenciájú részeket. A szinuszcsomó ingerülete ráterjed a pitvarokra, és azok összehúzódásához vezet. A jobb pitvar alsó részén található a pitvar-kamrai csomó, nodus atriolventricularis; Aschoff-Tavara-csomóamelyre a pitvarok munkaizomzatának ingerülete ráterjed, ebből egy köteg fasciculus atrioventricularis; His-köteg indul ki, amely áthalad a szív rostos vázának nyílásán és a kamrasövényhez fut.
- Áfonya magas vérnyomás kezelés
- Mindent a vérkeringésről: a véreres valóság - HáziPatika
- Karkötők magas vérnyomás ellen
- Ей обрыдли ее испанская семейка и местное житье-бытье.
A kamrasövény izmos részének felső szélénél jobb és bal szárakra Tavara-szárak válik, amelyek a sövény megfelelő kamra oldali részén lefelé futnak, majd kisebb rostokra Purkinje-rostok ágazódva visszahajlanak a kamrák belső felszíne alatt. Ez az elrendeződés biztosítja azt, hogy a szív különböző részei összehangoltan és megfelelő sorrendben húzódjanak össze.
A szív mint jelkép[ szerkesztés ] Szerelmi ajándéknak faragott sulykoló közepén szív ábrázolásával Régi vászonfeszítő porong Székelyföldről A szív régóta az érzelmekhez, a szeretethez, szerelemhez kapcsolódó jelkép.
Stilizált ábrázolási formája világszerte közismert jele a szerelemnek. Ez a képzet abból a hitből fakad, hogy az agy a racionális gondolkodást irányítja és ennek kiegészítőjeként a szív az érzelmeket befolyásolja. Az irodalomban gyakran emlegetik, a népművészetben gyakran ábrázolják. Solomon — Richard R. Schmidt - Peter J. H - Hutchings R.
