Altatás hatása az agyra
Tartalom
A kórházi tartózkodás már eleve nagy kiszolgáltatottságot jelent az ember számára, a helyzetet tovább súlyosbíthatja a beavatkozások miatti szorongás.
A műtét előtti altatástól is sokan félnek, ám a legtöbb esetben szerencsére az aggodalom alaptalan. Az orvosok minden esetben mérlegelik a kockázati tényezőket a beavatkozás előtt, így ennek tükrében, valamint az adott műtét típusához mérten dönthetnek arról, hogy mely érzéstelenítési módszert alkalmazzák: az altatást, a bódítást, netán elegendőnek vagy biztonságosabbnak látják a helyi érzéstelenítést.
Az altatás kockázati tényezői Az altatás mellett tehát csak indokolt és biztonságos esetben dönt az orvos.
Mivel egyes alapbetegségek növelhetik altatás hatása az agyra rizikót, fennállásuk esetén csak valóban szükséges és sürgős esetben történik meg a beavatkozás.
Ilyen kockázati tényező lehet a magasvérnyomás-betegség, a cukorbetegség, a korábbi szívroham, egyes krónikus légzőszervi betegségek és a műtétek egymást követő magas száma is. A nagy túlsúly, az idős kor, a dohányzás és az alkoholbetegség egyaránt növelheti a kockázatot, illetve az esetleges szövődmények kialakulásának esélyét.
Előfordulhat, hogy a fenti esetekben más érzéstelenítési módszert vagy a műtét elhalasztását javasolhatja a szakorvos. A fenti rizikófaktorok mérlegelését a műtét kockázatossága is befolyásolja, egy rutinműtéttel vagy egy rövidebb időtartamot igénylő műtéttel szemben nagyobb átgondolást igényel egy mellkassebészeti, egy ér- vagy idegsebészeti műtét, melyek több szövődménnyel is járhatnak.
